2008. január 6., vasárnap

2005. augusztus 12., péntek, Llanes – Leces

Csodálatos éjszakai Pavarotti-koncert után, kora reggel indulunk. Bariton morogva közli, hogy nem vagyunk normálisak. Lassan kezdjük elhinni.

Ribadeselláig 27 kilométert megyünk, és reménykedünk, hogy lesz hely a Youth Hostelben, vagy onnan 3-km-re Lecesben, az alberguében. Az a gáz, hogy az albergue biztosan sokkal olcsóbb, de semmit nem tudunk róla azon kívül, hogy talán létezik. Elég bizonytalan információkat kaptunk róla, például hogy két éve zárva volt. Feleslegesen meg nem akarunk 6 kilométert gyalogolni, ezért előbb megpróbálkozunk Ribadesellában. A dilemma elég hamar megoldódik, mert a Hostelben nincs hely. Irány Leces, de előbb szerzünk új credentialt a TI irodában (mert az első betelt) és eligazítok két, szintén szállást és zarándokútlevelet kereső spanyol srácot.

Leces egy templomból, az alberguéből, két házból és sok tehénből áll. A szállás kitűnő és olcsó (3 euro), a hospitalera kedves, és megint ismerősökbe botlunk: Bariton, egy német lány, és természetesen Pavarottiék. Teljesen szimpatikus a fazon, de Rita imái ezúttal meghallgatásra találnak, és nem a mi szobánkban szállnak meg. Aztán érkezik egy nyilvánvalóan teljesen hibbant spanyol srác: egy ótvar nagy hátizsák alatt görnyedezik, legalább harminc kilós lehet. Mármint a zsák. Levenni is alig bírja, olyan nehéz. Keresztségben a Siklóernyős nevet kapja.



Előző nap---------------------------------------------------Következő nap

Nincsenek megjegyzések: