2008. január 6., vasárnap

2005. augusztus 27., szombat, Melide – Arzua

Mivel rengeteg időnk van még, úgy döntünk, elaprózzuk a hátralévő utat és nem kettő, hanem három nap alatt érünk Santiagóba A mai táv mindössze 15 kilométer, ráadásul könnyű terepen. Így talán még Zsuzsa is utolér minket a fájós lábával. Kifejezetten hűvös van, érezhetően közeleg az ősz. A megszokott tempón már nehéz változtatni, ezért délelőtt tizenegyre Arzuába érünk. 2 órát kell várnunk az albergue nyitására, addigra ismét összegyűlik 30-40 peregrino, és megérkezik Zsuzsa is. Egy pillanatra Sasha is feltűnik – a Franciát keresi –, aztán gyorsan távozik. Úgy tűnik, a primitivós csapat végképp szétesett.

Egy óra után beengedik a bandát. A 64 hely hamarosan kevésnek bizonyul, már a földön is emberek fekszenek. Azt hiszem, a francia útra csak télen vállalkoznék, zavar ez a tömeg. Zsuzsa csatlakozik hozzánk az ebédnél, és rövidesen ismét magasra csapnak az ezotéria hullámai, ezért inkább csendben meghúzom magam a sarokban. A nap további része is ennek jegyében telik, de egyáltalán nem bánom… üveges szemmel bámulok ki a fejemből, és mindenféle mókás dologra gondolok.

A vállfájásom is elmúlt. Rájöttem, hogy ha nem próbálom természetellenes pózokat felvéve kímélni, akkor egyáltalán semmi baj sincs vele. Nem, nem röhögök magamon.



Előző nap---------------------------------------------------Következő nap

Nincsenek megjegyzések: