2008. január 6., vasárnap

2005. július 31., vasárnap, Guernica – Lezama

Az eddigi legkellemetlenebb szakasz. Mindössze 20 kilométer, de a 80-90 százaléka betonon. Talpam, sarkam sajog kissé, de egyelőre nincs vízhólyag. Rita lába napról napra javul, szerintem most már nem lesz gond, túl van a nehezén. Riszpekt, sokan mások már feladták volna. Ráadásul saját lábamat is kíméltem azzal, hogy hozzá alkalmazkodtam.
Larrabetzu hangulatos kisváros, vonzerejét tovább fokozza a padokon fekvő részegek, illetve a mellettük döglő kutyák látványa. Mintha járvány söpört volna végig a településen, pedig csak fiesta volt. Nagy buli lehetett.

A szűk sétálóutcán még zajlik az after-party, az egyik betépett fiatalember odaint minket az asztalához, amikor meglátja, hogy zarándokok vagyunk. Meghív minket egy korsó sörre. Oké, tudtuk, hogy az út áldozatokkal jár, de mindent fel kell vállalni, nem hátrálhatunk meg…

Érdekes beszélgetés veszi kezdetét. A srác jól beszél angolul, viszont takonyrészeg, alig érteni a motyogását. Sebaj, szerencsére nem várja el, hogy válaszoljunk. Elmeséli, hogy volt salgótarjáni barátnője. Egy idő után udvariasan kimentjük magunkat. Nem vagyok benne biztos, hogy észreveszi a távozásunkat.

Lezamában a zarándokszállás egy iskola udvarán felállított pavilonegyüttes. A szállás donativós, van benne vagy 10 ágy, és egy mókás vizesblokk: koedukált zuhanyzó, egy hosszú vályú vízcsapokkal a mosakodáshoz, valamint egy pottyantós WC. Érkezik egy húszfős spanyol mókus őrs is, ők valahol kint sátoroznak a focipálya mögött, de a mi vizesblokkunkat használják. Kellemes kis átjáróház alakul ki, egy percre sem szünetel a forgalom. A rendszer túlterhelődik, mire zuhanyozni indulok, már masszív fekáliaszag terjeng odabent. Sebaj, vezekelnem kell; ha nem lennének nagy bűneim, biztosan nem az északi úton indultam volna. Nagyobb gond, hogy megfájdult a bal achillesem. Rita megnyugtat, hogy ez pihentetés nélkül az esetek 99 százalékában már csak romlani szokott…

Este még egy fiatal német pár érkezik, szintén zarándokok, innen kezdik az utat. Persze mi, a veterán inszájderek azonnal ellátjuk őket mindenféle hasznos és bölcs tanáccsal.



Előző nap---------------------------------------------------Következő nap

Nincsenek megjegyzések: