2008. január 10., csütörtök

Cuccos

Egy-két szó a cuccokról, amit magammal vittem, meg amit nem, továbbá néhány tanács, javaslat, tán még használható is van köztük:

Hátizsák. Mivel csak ezért vásárolni egy újat nem akartam, vittem a jó öreg csehszlovák szörnyeteget, teljes 78 literes valójában. Soha többé. Üresen is nyom vagy három kilót, és hát az ember képes telepakolni, ha van hely. Ráadásul nem éppen a legmodernebb darab, hajlamos beázni, és külön kellett hozzá esővédőt vennem, mert az ugye nem szériatartozék. Így történt, hogy 15 kilóval a hátamon kutyagoltam végig az utat. Összehasonlításképpen, útitársnőm 55 literes, modern zsákkal jött, és minden szépen elfért benne. A mostani utamra egy 65 literest fogok vinni, ami még mindig nagy, viszont pehelykönnyű, és ezúttal már pontosan tudom, mit kell vinnem.

Esőköpeny. Ismét remekül választottam, amolyan széldzseki típust vittem, ami csak a felsőtestet védi. Soha többé. Poncho modell, illetve a hátizsákot is védő cucc javallott. Szerencsére csak két komoly eső volt, de lehetett volna sokkal rosszabb is.

Hátizsák esővédő. Ez egyértelmű, de soha többé. Az új zsák már megvédi magát, illetve az esőköpeny alá befér.

Kalap. Zseni vagyok, vittem az ajándékba kapott aussie bőrkalapot. Soha többé. Szárazon is tekintélyes súlya van, átázva mintha mázsákat nyomna, és másfél napig szárad. Nagyon sajnáltam, hogy kedves emlék, különben kivágtam volna a francba. Egyszerűen zavart, és az éles teszten kiderült, hogy jól állom a direkt napsütést akár hosszú ideig is. Legközelebb maximum baseballsapkát viszek, vagy semmit.

Cipő. A legfontosabb. Mindenkinek ízlése szerint, nekem egy könnyű Meindl túracipő jött be. Laza izületeknél érdemesebb bakancsot vinni, ami tartja a bokát. Van, aki a szandálra esküszik. A lényeg, hogy kényelmes, jól kitaposott példány legyen. Három hónappal az út előtt vettem meg, és gyakorlatilag mindenhová abban mentem, alaposan bejárattam. Ezúttal erre sem lesz gond, ugyanazt a topánt viszem, még jól tartja magát.

Szandál. Mivel zuhanyzáshoz kell valami papucsféle, érdemes két legyet ütni egy csapásra, és vízálló szandált venni. A Teva Terra-fi nekem nagyon bejött. Lehet benne császkálni megérkezés után, zuhanyzásálló, gyorsan szárad, és túratopánként is használható, ha a cipő feltörné a lábat.

Alsónemű, három garnitúra. Egy használatban, egy tiszta, egy szárad, vagy valami ilyesmi a körforgás, kisebb eltolódásokkal, ha nem sikerül minden nap mosni (háromnapos eső esetén szívás van). Persze a „mindegyiket egy hétig, aztán kifordítva szintén” módszer hívei elfelejthetik a mosással járó nyűgöket…

Zokni. 3 pár, ugyanaz a ciklus. Érdemes belefeccölni némi pénzt három pár minőségi túrazokniba (vastag, nyári), hihetetlenül sokat számít. A lábra kell vigyázni, a többi nem számít. Ide tartozik, hogy nem árt egy-másfél óránként öt perc pihenőt tartani, zokni le, szellőztetés, szárítás, lábmasszír, miegymás, és lehet is tovább menni. Fokozottan igaz ez az északi útra, ahol a cantabriai rész kivételével állandóan hullámvasutazni kell a dombok-hegyek között, és egy nehéz hátizsák alatt roskadozva könnyebben alakul ki vízhólyag.

Póló, ing. Kinek mi. Én két mezei pólót és egy hosszú ujjút vittem.

Nadrág. Két lecsatolható szárú volt nálam, az egyik szár nélkül – az egyszerűség kedvéért ez utóbbit nevezzük póriasan csak rövidnadrágnak. Bevált.

Fürdőruha. Akinek kell. Nekem holtteher, nem fürdeni mentem, és egyébként is, a tenger túl vizes.

Pulóver. Polár forever.

Hálózsák. Minél könnyebb, annál jobb. Más szempont gyakorlatilag nincs. Valahol olvastam, hogy a francia úton adnak hálózsákot is az alberguékben. Az északin ez felejtős.

Polifoam vagy hasonló. Mivel nem fért volna be a hátizsák esővédője alá, vettem egy önfelfújódó matracot, alig fél kiló, berakható a hátizsákba, pofás meg minden… soha többé. Fél kiló holtteher, összesen kétszer volt rá szükségem. Ezúttal polifoamot viszek, arra legalább le lehet ülni útközben kajálni.

Övtáska. Nagyon fontos, az összes lényeges cuccot, útlevelet, bankkártyát telefont érdemes ebben hordani, és mindig kartávolságon belül tartani.

4-5 Ruhacsipesz, spagóca. Ruhák teregetéséhez. Az északi úton az alberguékben kábé annyi helyen lehet mosó- és szárítógépet találni, mint konyhát. Cirka kétszer botlottunk ilyen luxusba. Ezért érdemes korán indulni, korán érkezni és gyorsan mosni, hogy még meg is száradjanak a cuccok.

Biztosítótű. Vittem, nem kellett, de egyszer hátha, ezért most is viszek.

Tű, cérna. Dettó. Nem súly.

Körömolló. Nagyon fontos. A lábkörmöket mindig érdemes nagyon rövidre vágni, a hegyekben való gyalogláshoz.

Kulacs, flakon, akármi. Az északi úton nagyon könnyen lehet vizet szerezni. Ketten vígan elvoltunk egy másfél literes palackkal, azt töltögettük mindig újra. A biztonság kedvéért azért vittünk még kétszer fél litert, de csak akkor fanyalodtunk rá, ha már közel jártunk a célhoz, és nagyon nem akartuk újratölteni a nagy palackot.

Lámpás. Egy néhány grammos fejlámpa bőven megteszi, leginkább reggel kell, amikor az ember sötétben készülődik, a spanyol peregrinók meg hülyének nézik.

Bot. Az út folyamán egyszer volt a kezemben, vagy két percig. Tudom, stílusos meg minden, ráadásul sokat segít, amikor az ember felfelé vonszolja magát, a kutyákról nem is beszélve, de engem csak akadályoz. Szeretem, ha szabadon van a kezem, az egyikben így is általában a guide-ot tartottam.

És ha már guide. Nekem ezek nagyon beváltak. Pontosak, megbízhatóak, általában évente újat adnak ki.

Napvédő krém. Igen fontos. Az északi út csalóka, rendszerint friss szél fúj a tenger felől, a peregrino észre sem veszi, hogy szénné égett. Labello északon szintén nem hátrány, a szél miatt könnyen kicserepesedik a száj.

Tisztálkodó/tisztítószerek. A szappan/tusfürdő-mosószer-sampon szentháromságból én a sampont választottam, az jó mindenre. A szappan még jobb, csak a sampon csomagolását praktikusabbnak tartom.

Elsősegélycsomag. Hát, inkább nem írnám le, mi mindent vittünk. Soha többé. Ragtapasz, néhány szem láz- és fájdalomcsillapító lesz legközelebb, más semmi.

Evőeszközök. Svájci bicska (dugóhúzó nélkül nincs élet), kanál. Villa felesleges, amit azzal meg lehet enni, azt kanállal is.

Térkép. Vettünk Irúnban szépet, részleteset. Soha többé.

Szótár. Vittem egy nagyon aprót, láma turistáknak valót, ami elfért az övtáskában, az most is velem jön. Ha az nincs, bocit ettem volna csirke helyett.

Füzet, toll. Naplóíráshoz, ha valakinek olyanja van.

Törülköző. Minél könnyebb, kisebb, gyorsabban száradó. Most már itthon is lehet kapni ilyeneket, annak idején én innen rendeltem. A túrazokni mellett az egyik leghasznosabb befektetésem volt. Ökölnyire összehajtható, könnyű, hatalmas mennyiségű vizet felszív (ruhaszárításnál fontos), és villámgyorsan szárad.

Füldugó. Én bárhol, bármikor elalszom, de sokan szenvednek a horkolástól.

Bögre. Aki akar. Nekem nem volt, nem is kellett. Illetve… de ez egy másik történet.



Bevezető----------------------------------------------Tovább a naplóhoz

Nincsenek megjegyzések: